Alámerülés 1.

A mostani és az elkövetkezendő időszakban egy olyan folyamat előtt állunk, amelyben lelkünk legtitkosabb, legmélyebben ülő kamráját nyitjuk meg.

Ez az időszak nagyon mély tudatosságot és összeszedettséget igényel, mivel olyan részeink tárulnak fel, amelyek eddig takarva voltak előttünk, vagy csak részben volt tudomásunk róla.

Nos, ebben az időszakban még mélyebben kell alámerülnünk Önmagunk megosztottságában lévő részeibe.
Ilyenkor nagyon sokféle érzés törhet ránk,- a fokozott félelmek, kétségek, bizonytalanság érzés, szomorúság, depresszió, elveszettség érzés, és ehhez hasonló megnyilvánulások törhetnek fel belőlünk.

Többnyire ezek az érzések és minták, kapcsolatban állnak előző életbeli fel nem oldott történéseinkkel, amelyeket még valamilyen formában energiatesteinkben hordozunk.

Mivel a jelen s a múlt szervesen összefügg, ezzel egy újabb, az eddiginél magasabb fokú, de egyben sokkal mélyebb szintű lehetőséget kaptunk megosztottságban lévő részeink Fénybe emelésére.

Sokan ezt a folyamatot a Lélek sötét éjszakájaként jellemzik.

Amikor ebbe a folyamatba kerülsz, csak Önmagadra, a belső tudatosságodra, s az utad során tanultakra számíthatsz.

A Szellemi Segítők nem hagynak el, ott vannak körülötted,- figyelnek,- de csak a legszükségesebb esetben adnak segítséget.

Ezt az utat magadnak kell végig járnod,- belső erőd és tudatosságod emel túl az út során felmerülő nehézségeken.

Önmagad emberi létén kell felülemelkedned, az alacsonyan rezgő részeidet átformálni, s a Fénybe emelned.
Saját démonaidat magadban kell leküzdened, de ehhez igen kitartónak és eltökéltnek kell lenned.

Belülről fakadóan teljes hittel és meggyőződéssel megőrizni azt a szándékot,- hogy akármi is történik veled az úton,- te akkor is a Fény útját járod, Krisztust követed, és teljesíted ki magadban. Ez az út erősíti meg benned a Krisztus Tudatosságot, és ad lehetőséget, hogy utadat jól végezve felemelkedhess, és Istenemberi minőségbe emelkedj.

Haladtam előre, fogalmam sem volt hová megyek.
A keskeny út egyenesen vezetett előre.
Egyre beljebb és beljebb kerültem, a Fény alig világította be az utat előttem.
- Ez egy állomása életednek. Önmagad mélységeibe szállsz alá,- szólalt meg a HANG.
Csak mentem tovább, egészen addig mentem míg egy hideg, sötét barlangszerű térbe érkeztem.
- Most hogyan tovább?- tettem fel magamnak a kérdést.
- Vajon hová érkeztem?
Mivel nem láttam semmit, próbáltam az érzékszerveimre támaszkodni.
Nem valami bizalomgerjesztő helyre értem.
Rettentő magányosnak, elhagyatottnak éreztem magam.
A sötétség ami körülölelt rám nehezedett. Árnyak lebegtek át előttem,- elég kísérteties hely,- állapítottam meg.
Próbáltam befelé hallgatni, de néma csend és üresség....
Kis idő múlva képek jelentek meg előttem.
Jól ismert kedves arc, a pusztában lépked magányosan.
40 nap....?

Megdöbbentem. Vajon mit akar ez jelenti?
Rám is hasonló megpróbáltatások várnak, ezért kapom újra és újra ezt a képet?
Össze-vissza gondolatok törtek rám, kétségek, félelmek, bizonytalanság érzés próbált egyre jobban feltörni belőlem.
- Őrizd meg a fényedet, most csak magadra számíthatsz,- szólt a HANG.
A lélek sötét éjszakája egy próbatétel, és egyben út a beavatásodhoz.
Meg kell tanulnod önmagad felett teljességgel uralkodni, akármilyen szorult és kétségbeejtő helyzetbe is kerülsz.
Most még nem érted az összefüggéseket, de meglátod, a jövőben ennek a megélésnek nagy hasznát fogod venni.
Önmagad fényével válthatod meg magad...
A tudás benned van,- emlékezz.....

 Szepes Mária- Fény Evangéliuma könyvéből

„…Minden anyagi, érzelmi és értelmi természetű probléma, amelyet a lélek az anyagi síkon nem tudott megoldani, amely elől meghátrált, s annak áldozatául esett, a Küszöb Őrzőjévé, vagyis a fejlődés egy magasabb síkja felé vezető út Cerberusává összpontosul a lélekben.
Ezt a démont az embernek le kell győznie ahhoz, hogy felsőbb fokozatra léphessen.
A Küszöb Őrzője ilyenformán mindig személyes töltésű fantom, aszerint, hogy miféle gyöngeség, indulat vagy szenvedély hosszas képzelete hozta létre. Anyaga a gondolaterő.
Azt, akin élősködik, vámpirizálja. Fegyvere és uralmának titka a félelem.

Minden beteges, névtelen szorongás, vak pánik mögött a Küszöb Őrzője lappang….

…E szörny asztrális tűzfüggönye a halál és a spirituális igazságok kapuja előtt a legfenyegetőbb, legsűrűbb; mert e kapu mögött rejlenek azok a formulák, amelyek megsemmisíthetik.

A transzcendes problémák elöli elzárkózás mindig a sorserőktől való félelmet leplezi.
A lélek érzi, hogy ezen az úton feltétlenül találkoznia kell a Küszöb Őrzőjével, ami lényegében nem más, mint az előző életek sötét tetteiből összesűrűsödött eltorzult szörnyeteg…

… A spirituális törvény lehetőséget ad arra, hogy a lélek a Küszöb Őrzőjét félretegye egy időre az altudat valamelyik sötét, megvasalt ajtajú kazamatájába, hogy ott várjon a hívásra, amikor újra nevén szólítják.

E hívás mindig a spirituális fejlődés valamelyik állomásán hangzik el.
Ez okozza a pánikot, a megsemmisülés-érzést, mert fizetni kell mindenért, amit a múltban elkövettünk.
Ez a teljes elszámolás vonala, az elodázás vége.

A lelkigyakorlatok bizonyos stádiumában a tanítvány nemcsak láthatatlanul érzi, hanem szemtől szembe látja is a Küszöb Őrzőjét. E gyakorlatok nem végezhetők avatott mester nélkül… A tanítvány, aki a törvényes fejlődés útján jut el eddig a pontig, tudja a szörnyeteg nevét. Tudja, hogy fantommal áll szemben, amelyet ő maga teremtett elmúlt életei öntudatlan vagy tudatos fekete mágiájával…
Léte tehát tőle függ.
A teremtmény nem uralkodhat teremtőjén, csak ha félelemből, tudatlanságból aláveti magát neki.
Ezért nem hátrál meg a képzelete által felépített érzelem-komplexumtól, hanem feléje nyomul, visszavonja belőle erőit, s az út szabaddá válik előtte a fény síkjai felé.

… Minden tilos iránynak és minden síknak van őrzője, amely különleges feladatok,
próbák elé állítja a behatolni igyekvőt, vagy a rémület fegyverével riasztja el.
A szellemi fejlődés fokozatait egészen az utolsó küszöbig Cerberusok őrzik….”