Alámerülésből,- Úton a Fény felé

Az alábbi folyamatot amit feltárok Önöknek, nem éppen a legkönnyebb átformálni szavakká és úgy átadni hogy mindenki számára érthetővé váljék,- ezért előre is szíves elnézésüket kérem. Én hiszem, hogy mindenki előtt akkor válik teljesen érthetővé ez a világ, melyet én most megpróbálok ecsetelni,- ha saját fejlődési szakaszában eljutott ennek a megtapasztalásához.
Mivel isteni Énem igencsak szorgalmazta, hogy adjam át a saját megtapasztalásomat, az Alámerülés 1. 2. és az alábbi írásomban, - így hát kérésének eleget tettem, bízva benne, ha eljön az idő, valamilyen szinten talán segítséget nyújt Önöknek.

- Mikor szívedben megszületett a döntés, hogy készen állsz és szembenézel belső félelmeiddel, az út a Fény felé egy keskeny szűk átjárón vezet.

Önmagad mélységeidbe alámerülve, az átjárót egy szűk és keskeny szülőcsatornához hasonlítod leginkább.

Nagyon kell akarnod, hogy végigjuss ezen a folyamaton, mert ha gyenge vagy, akkor ott legbelül mindenféle mentségeket találsz, hogy miért is nem kell szembenézned magaddal.

Talán úgy tudnám a legjobban meghatározni, mintha a tudatoddal hatolnál be ebbe a szülőcsatornába és merülnél alá önmagad mélységeibe.
Ahogy elindulsz, először nem látsz semmit, csak az érzékeidre támaszkodhatsz.

A könnyebb megértés végett, - képzeld el, hogy a tudatodtól lefelé, belül végig a tested közepén van egy csatorna,- amely a te belső Én tudatod.

Nos ezen a csatornán szükséges végighaladnod, hogy mélyen ülő félelmeiddel szembesülj.

Mindenkinél másképpen jelentkeznek az érzések, és ebből adódóan önmagad mélységeibe merülve más és más tapasztalások tárulnak fel előtted.

Ahogy haladsz előre,- a napfonat tájékán eljutsz arra a helyre, ahol találkozol a Küszöb Őreivel.

Nekem a következőképpen jelent meg,- A keskeny sötét szülő csatornában ennél a pontnál nem tudtam továbbhaladni, egy bezárt ajtót (kaput) láttam magam előtt, melynek minkét oldalán egy- egy őr állt Anubisz képében.

Crowley Thoth Tarot: Nagy Arkanum

XVIII. A Hold

Kulcsszavak: Halak; utolsó próbák, tévutak, illúziók, a karma beteljesedése, szembenézés a tudatalattival, új tudati szint küszöbe. Útmutatás: Meghallottad az ismeretlen hívó szavát. Új tapasztalatok küszöbén állsz. Figyelj szíved hangjára és vizsgáld meg nyugalomban a tájékozott vezető felkínálta segítséget. Kérdés: Mely belső területek idegenek számodra? Hol vannak vakfoltok? Mely tapasztalatoktól félsz a legjobban? Javaslat: Meditálj rendszeresen: Válassz egy neked tetsző technikát és gyakorold naponta, legalább három hónapon keresztül. Figyeld eközben gondolataidat és a megjelenő képeket, időnként írd fel, illetve fesd vagy rajzold le azokat. Foglalkozz éjszakai álmaiddal. Megerősítés: Amikor a legsötétebb az éjszaka, akkor van legközelebb a nappal.

Újra megerősítettem továbbhaladási szándékom, így a keresztbe elém tartott főnixbotok szétnyíltak, és ezzel szabaddá vált továbbhaladásom.

Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy önmagad alsó rétegeibe, az alsó csakráidba Fényt viszel,- ezáltal kapukat nyitasz meg magadban.

Ha ezen a ponton túljutottál, lehetőséget kapsz, hogy belépj a Tudás Termébe, amit a szex csakra tájékán érzékeltem.

Ahogy erre a területre érsz, egyszer csak különös nyugalom jár át, valahol ott belül megnyugodtál hogy jó helyen jársz.

A Tudás Termébe viszont egyáltalán nem könnyű bejutni.

Egy hatalmas aranyszínű önműködő páncél ajtó torlaszolja el az utat előtted, melynek mindként oldalán egy- egy Kerub áll.

Ha ide bebocsátást nyersz, akkor az első lépésben a Tudás Termének előszobájában találod magad, ahol minden aranyszínű. Egy erős, aranysugárral az egész testedet átvilágítják, információt vesznek rólad.

Az átvilágítás alatt azt éreztem, hogy beazonosítanak, felmérik az állapotomat, és a szándékot amely bennem lakozik.

Mivel ez a Tudás Termének az előszobája, felsejlett előttem, hogy a mélyebb, az ősi tudás előhívásához, és felszínre hozásához, - az út újra egy szűk átjárón vezet tovább.

Itt eldöntheted, hogy akarsz-e tovább haladni.
Ahhoz, hogy elérd és megkapd, felszínre hozd azt a tudást amely mélyen benned gyökeredzik, keresztül kell menned még egy sötét átjárón.

Ugyanis a Tudás Termének előszobájából nyílik egy szűk, keskeny átjáró, amin ha úgy döntöttél, hogy készen állsz, akkor továbbhaladhatsz.

Idézet Gerd B. Ziegler: Tarot- A lélek tükre könyvből

 „Új élet azonban csak az átjárón való áthaladás útján keletkezik.

A tudatosság felé vezető út a tudattalannal, ismeretlennel, fenyegetővel való szembesüléshez vezet. Amíg nem haladunk át ezen a területen, addig nem nyerjük el a tudást. Csak saját közvetlen tapasztalatok révén szerezhető meg.
Ekkor az illúziók fátylait elűzi a felismerés világossága és feltárulnak a misztériumok.

Ennek a folyamatnak az analógiáját láthatjuk a természeti népek beavatási szertartásaiban.
A beavatás, a felnőttéválás kapuja, hosszas előkészítést igénylő, gyakran kemény próba.

Annak tehát, aki elhatározza, hogy átlépi az ismeretlen küszöbét, legyőzhetetlen bátorságra van szüksége, és fel kell készülnie.

A halál küszöbe egyben a az új élet küszöbe is, a magasabbszintű tudati állapot bejárata.”

 

Ahogy elindulsz ezen az átjárón, újra találkozol önmagad belső félelmeivel, de most már mélyebb megértést kapsz ez irányban.

Képek kerülnek elő tudattalanodból és megérted melyek azok a dolgok amelyek megtestesítik a félelmeidet. Most a Belső Én tudat (EGO)- val nézel szembe.

A saját belső félelmeimnek egy fekete totem volt a megtestesítője.

Ebben a totemben minden félelmem, önmagammal szembeni hiányosságomat megleltem, amire talán nem is jó a félelem meghatározás, hanem inkább többféle alacsonyrendű érzésnek, beleértve a generációkon keresztül öröklődő és átadott viselkedés és magatartásformákat, amit szüleim- nagyszüleim generációkon keresztül belém sulykoltak, és amelyektől folyamatosan az évek során igyekeztem megszabadulni. Átvett hiedelmek, szabályok, berögzült gondolkodásformák, melyek erősen kötnek az anyaghoz. A társadalom elvárásai, melyeket már régóta dolgozok ki magamból,- de ennek ellenére ott legbelül a sötét totememben ezek kódok mégis ott szunnyadtak,- arra várva, hogy újra fogást találjanak rajtam, és ha kell, fogva tartsanak.

Hosszú lenne ennek a szakasznak a részletes leírása, és mindenkinél más- más érzés és megélés jön elő.

Egy biztos,- amikor végleg készen állunk arra, hogy minden régi mélyen ülő beidegződést, átvett mintát amit belénk sulykoltak véglegesen elengedjünk és felszabadítsuk magunkat,- hisz ebben a szakaszban mély megértést kapunk félelmeink, beidegződéseink gyökerére és valóságtartalmára,- akkor azt érezzük könnyebbé válunk, felszabadulunk.
Ekkor a Fény szép lassan beszűrődött az átjáróba, és az én fekete totemom pedig porrá omlott.

Ebben a pillanatban erős érzésként jelentkezett bennem, hogy meg kell újítanom a gyökereimet.
Minden ártó generációs mintát amelyek még a gyökereimben vannak, minden régi programot felül kell írni és el kell engedni a régi szabályokat.

Kijelentettem, hogy készen állok az útra az ismeretlenbe,- és kértem az isteni Énemet, hogy ehhez adjanak meg minden segítséget és lehetőséget.

Ekkor a keskeny és szűk, félhomályban lévő átjáró kiszélesedett, hatalmas Fény áradt be amely az egészet bevilágította…..

- A Fény gyermeke vagyok, - mondogattam ösztönösen magamban, és elindultam a beáradó Fényhídon a Fény felé.

Kértem a Fénytől, hogy mutassa meg az utam, fedje fel előttem vállalásom.

Kértem a vezetését, és kijelentettem újra, hogy készen állok teljes lényemmel szolgálni a Fényt.

- A Fény bennem van, egy vagyok a Fénnyel, a Fény én magam vagyok,- mondogattam.

Két világ közt létezem, de a Fény az én hazám, az otthonom, ahol boldogságom meglelem. De itt a Földön egy teljesen megújított látásmóddal, tudattal kell élnem, mely szolgálja felemelkedésünket. 

Útmutatás Gerd B. Ziegler: Tarot- Rendeltetésed tükre könyvéből:

„Ha elhatároztad, hogy elindulsz a befelé vezető úton, hagyj rendszeresen- lehetőleg naponta- időt a nyugalomra, békére és csendre.

Mindennap ismételd el egy megvilágosult mester következő szavait.

Engedd magadba a szavak hatását, és meditálj a benne rejlő mély igazságról:

„ A Fény gyermeke vagyok.

Szeretem a Fényt.

Szolgálom a Fényt.

Fényben élek.

A Fény vezet, gyógyít, átalakít és megvilágít.

Áldom a Fényt.

A Fény bennem van.

Egy vagyok a Fénnyel.

A Fény én magam vagyok.”

Megerősítés: Árnyoldalaimmal való találkozásomon keresztül vezet utam a Fény felé, mely én magam vagyok.”