2011. március 31.
Magyar Asszony, mikor öltözteted NAPBA a szívedet?
Mikor rezdülsz egyszerre a Teremtéssel?
Hol vannak az ősi titkok melyek belőled fakadnak, s benned gyökereznek?
Egy Új Hajnal jő már, a küszöbén állunk.
Szíved nyisd meg gyorsan, hogy be tudd fogadni a felkelő NAP sugarát, mely meggyújtja a benned élő lángot,- felszítja a tűzet, s azt suttogja:- EMLÉKEZZ!
Emlékezz azokra az időkre mikor NŐ voltál, s büszkén vállaltad sorsod, tetted a dolgod, mit az ÚR reád szabott. Ha elfáradtál, megpihentél,- Napbaöltözött Anyánktól új erőt merítettél. Belülről fakadóan tudtad mi a helyes, s mi helytelen.
Hol van lelkednek ezen része, hol bújik meg?
Nyisd meg a szíved, s fogadd be az Új Hajnal felkelő sugarát, mely átlényegíti lényedet,- emlékezz az IGAZI ÖNVALÓDRA, arra, aki eredendően voltál, s vagy ma.
A NŐ az, aki megtartó ereje és végtelen szeretete által megnyitja a szíveket, s ha kell hegyeket mozgat meg.
Hát tegyünk most is,- mozgassuk el az elénk hatalmasodó hegyeket, melyek meggátolják, hogy igaz hitben és szeretetben, szabadságban éljünk.
Kedves Nőtársaim, kik még az ősi hit megtartó erejében éltek, tisztelitek, és magatokénak valljátok,- kérlek benneteket, - álljunk ki magunkért, Családunkért, Nemzetünkért. Saját megújulásunk által mutassunk példát.
Nyúljunk vissza bátran ősi gyökereinkhez, hozzuk át a jelenbe és működtessük azt.
Bátran merjük felvállalni és továbbadni hagyományainkat, ősi szokásainkat.
Merjünk NŐKKÉ, ASSZONYOKKÁ, ANYÁKKÁ lenni, és MAGunkból fakadóan tenni, és tenni….
Ha felvállaljuk MAGunkat, azt, akik vagyunk,- akkor Új Jövőt írhatunk!
Az eredendő női minőség visszavételével, a NŐK magukhoz veszik azt a hatalmat, amely belső, legmélyebb forrásukból fakad.
Belső isteni minőségükre hallgatva, egy olyan „szerepváltozáson” mennek keresztül,
amelyben ÖNMAGUK belső lényéhez visszatalálnak, és ösztönösen működtetik azt az erőt, mely őket alkotta.
amelyben ÖNMAGUK belső lényéhez visszatalálnak, és ösztönösen működtetik azt az erőt, mely őket alkotta.
Itt már nincsenek „szerepjátékok”,- a magasabb tudat felismeri azokat a hiányosságokat, szerepjátékokat, amit eddig felvett mintaként szerepeltetett életében.
Mindettől megválva egy ÚJ NŐI Minőség alakul ki, az EREDENDŐ NŐI MINŐSÉG,- ami a jelenbe áthozva és aktiválva kap szerepet.
A MAGYAR NŐ együtt él a TEREMTŐVEL.
Megtartó ereje a Családnak, kisközösségnek, és a Hazának.
A nők azok, akiknek kelyhükben a csoda terem.
Ők megkapták azt a kegyelmet, hogy a világot megváltoztassák.
Megváltoztassák családjukat, örömtelivé tegyék életüket, és mindez eredendően belülről kell, hogy fakadjon, a FORRÁSBÓL,- ahol az Isteni Kegyelem által mindig jelen vagyunk…
Írta: ÁhimRé
Feketéné Lendvai KatalinŐk megkapták azt a kegyelmet, hogy a világot megváltoztassák.
Megváltoztassák családjukat, örömtelivé tegyék életüket, és mindez eredendően belülről kell, hogy fakadjon, a FORRÁSBÓL,- ahol az Isteni Kegyelem által mindig jelen vagyunk…
Írta: ÁhimRé
Papp-Váry Elemérné
(Sziklay Szeréna)
HITVALLÁS
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem,
Ezért magamat is reá feszíttetem.
Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:
Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.
E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.
Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted,
Munkás, ki ennek élsz, boldog jövőd veted,
Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved.
Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél,
Polgár, ki ezzel kélsz, új hazát szereztél,
Magyar, e szent hittel mindent visszanyertél.
Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.
Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
Minden pokol ellen, mert véle az Isten!
Annak lába nyomán zöldül a temető,
Virágdíszbe borul az eltiport mező,
Édes madárdaltól hangos lesz az erdő.
Napsugártól fényes lesz a házatája,
Mézes a kenyere, boldogság tanyája,
Minden nemzetségén az Isten áldása.
Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő,
Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő,
Magyar legyen hited s tied a jövendő.
Magyar, legyen hited és lészen országod,
Minden nemzetek közt az első, az áldott,
Isten amit néked címeredbe vágott.
Szíved is dobogja, szavad is hirdesse,
Ajkad ezt rebegje, reggel, délben, este,
Véreddé hogy váljon az ige, az eszme:
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése