2011. április 27.
Egy út véget ért,- hallom egyre több helyről,- egy szakasz lezárult,- mondják sokan a mostani időszakban.
De vajon melyik utunknak van vége, és melyik út ért végett?
De vajon melyik utunknak van vége, és melyik út ért végett?
A régi demagóg irányzatok most már létjogosultságukat vesztették. De ez nem jelenti azt, hogy hagyni kell mindent, hogy csak úgy maguktól follyanak az események.
Önmagunknak kell saját életünket rendbe tartanunk, ezt senki más nem teheti meg helyettünk.
Önmagunknak kell saját életünket rendbe tartanunk, ezt senki más nem teheti meg helyettünk.
Mélyen belül, ott a szívünk közepén, az isteni MAGban élve, mindezt tudjuk és megvalósítjuk. De itt az ideje, hogy a hétköznapi életbe is lehozzuk/előhozzuk ezt az Isteni MAGból eredő tudást, amelynek ha szabad utat adunk, magától bomlik ki.
Éppen ezért ajánlatos ebben az időszakban mélyen a lelkünk legmélyére néznünk, - mit is akarunk, hogyan szeretnénk folytatni további életünk.
Nem árt jól átgondolnunk a dolgot. Különböző utakat választhatunk, hisz szabad akaratunk által mindezt megtehetjük.
Azonban közel sem biztos, hogy az egyszerű utak az eredményrevezetőek.
Ne az elménkre hallgassunk, hanem kérjük az Isten ÉN hangját.
Ez a HANG, amely mélyen bennünk gyökeredzik és együtt él velünk,- tudja számunkra mi a legjobb,- még ha ezt a megélések általi küzdelemben nem is így gondoljuk. De ahogy előrehaladunk az úton, és bejárjuk a magasságokat, megértjük a mélységeket,- ennek olvasatában összeáll a gondosan kidolgozott kép, hogy mit s miért kellett megtapasztalnunk, megélnünk, s a közeljövőben minek vesszük e megélés által a hasznát.
Ha rábízzuk magunkat az isteni vezettetésre, akkor olyan távlatokat nyit meg bennünk, melyeket eddig nem is reméltünk.
Éppen ezért ajánlatos ebben az időszakban mélyen a lelkünk legmélyére néznünk, - mit is akarunk, hogyan szeretnénk folytatni további életünk.
Nem árt jól átgondolnunk a dolgot. Különböző utakat választhatunk, hisz szabad akaratunk által mindezt megtehetjük.
Azonban közel sem biztos, hogy az egyszerű utak az eredményrevezetőek.
Ne az elménkre hallgassunk, hanem kérjük az Isten ÉN hangját.
Ez a HANG, amely mélyen bennünk gyökeredzik és együtt él velünk,- tudja számunkra mi a legjobb,- még ha ezt a megélések általi küzdelemben nem is így gondoljuk. De ahogy előrehaladunk az úton, és bejárjuk a magasságokat, megértjük a mélységeket,- ennek olvasatában összeáll a gondosan kidolgozott kép, hogy mit s miért kellett megtapasztalnunk, megélnünk, s a közeljövőben minek vesszük e megélés által a hasznát.
Ha rábízzuk magunkat az isteni vezettetésre, akkor olyan távlatokat nyit meg bennünk, melyeket eddig nem is reméltünk.
Most a felkészítés ideje zajlik, ezért hát arra kérem Önöket, mélyen és befelé figyeljenek, és ne engedjék, hogy külső utak és megélések elvigyék Önöket a céltól.
Figyeljék a Szellem üzenetét, s ne essenek kétségbe, ha ebben az időszakban nincs meg az a fajta élő kapcsolat az Angyalokkal és Szellemi Mesterekkel amit eddig megszoktak.
Figyeljék a Szellem üzenetét, s ne essenek kétségbe, ha ebben az időszakban nincs meg az a fajta élő kapcsolat az Angyalokkal és Szellemi Mesterekkel amit eddig megszoktak.
Nemsokára eljő az az idő, amikor a most megélt és beépített folyamatoknak igencsak nagy hasznát vesszük.
Kérem csak befelé figyeljenek, az Isteni Énre, - aki szeretetteljes és elfogadó,- s mindig megadja az éppen aktuális segítséget, - csak mi hajlamosak vagyunk inkább kifelé figyelni, s ezáltal a lelkünk Hangját nem mindig halljuk meg.
A segítségünkre küldött képeket, látomásokat, álmokat, nem mindig értelmezzük a megfelelő helyén.
A Segítőink mellettünk állnak, de van úgy, amikor a saját tapasztalásunk és „magunkra maradásunk” által tanulunk meg olyan dolgokat, amiket különben nem tennék meg, ha az csak úgy magától az ölünkbe hullana.
A segítségünkre küldött képeket, látomásokat, álmokat, nem mindig értelmezzük a megfelelő helyén.
A Segítőink mellettünk állnak, de van úgy, amikor a saját tapasztalásunk és „magunkra maradásunk” által tanulunk meg olyan dolgokat, amiket különben nem tennék meg, ha az csak úgy magától az ölünkbe hullana.
Megtartjuk-e hitünket akkor is, amikor nincsenek szép, bátorító szavak a Szellemvilágból?
Hiszünk-e akkor is, amikor nem ölel át végtelen szeretetben Angyalunk ölelő szárnya,- hanem hátrébb húzódva figyelnek minket az égi Mesterek, hogy a tanultakat tudjuk- e megfelelően működtetni, és itt a fizikai létbe beilleszteni,- vagy csak a Szellemben gondolkodva, álmodozva merengünk el, s a tanultakat nem engedjük át magunkon, - nem hozzuk át fizikai síkra.
Sokan éljük most ezt, és az ehhez hasonló folyamatokat.
Isteni Énem kérésére írtam le Önöknek ezt a pár sort, a csendet megtörve,- hogy felhívjam általa a figyelmet, hogy még jobban figyeljenek befelé, működtessék a Szívútjaikat, és ennek szűrőjén keresztül értelmezzék a dolgokat.
Mindezt azért tettem, mert hívást éreztem, hogy valamelyest segítséget nyújtsak azoknak a Lelkeknek, akik ebben az időszakban tanácstalanul állnak, és nem tudják mire vélni a jelenleg zajló történéseket.
Isteni Énem kérésére írtam le Önöknek ezt a pár sort, a csendet megtörve,- hogy felhívjam általa a figyelmet, hogy még jobban figyeljenek befelé, működtessék a Szívútjaikat, és ennek szűrőjén keresztül értelmezzék a dolgokat.
Mindezt azért tettem, mert hívást éreztem, hogy valamelyest segítséget nyújtsak azoknak a Lelkeknek, akik ebben az időszakban tanácstalanul állnak, és nem tudják mire vélni a jelenleg zajló történéseket.
Áldás!
Áhimré
Áhimré
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése